Tájékoztató a fizetett szabadság szabályainak 2013. január 1-jei változásairól

Részletek

Közzétéve: 2013. január 16. szerda, 08:45

2013. január 1-jei változásairól Az alábbi tájékoztató célja, hogy ismertesse a munkavállalókat megillető szabadságnapok 2013. január 1-jén hatályossá vált változásait.

Mennyi szabadság illeti meg a munkavállalót?

A munkavállalókat ugyanolyan mértékben illeti meg az éves szabadság az új szabályok szerint is, mint előzőleg. Tehát, ha a munkavállaló 35 éves, akkor számára 20 nap alap és az életkora alapján 5 nap pótszabadság jár.

Egyéb pótszabadságok
1. Pótszabadság egészségkárosodás esetén.
A munkavállalónak, ha rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos egészségkárosodását megállapította, évente öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó határozattal kell bizonyítania, hogy jogosult erre a pótszabadságra.
2. Gyermek után járó pótszabadság.
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több
gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
A gyermekek után járó szabadság mértéke nem, azonban a gyermek és a szülő definíciója megváltozott 2012. július 1-jétől, amelyről az alábbiakban adunk tájékoztatót.
Gyermeknek a pótszabadság szempontjából a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell tekinteni.
Szülő: a gyermek(ek) vér szerinti szülője /a gyermek(ek) örökbefogadó szülője/ a gyermek(ek) szülőjével együtt élő házastársa / az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van / a gyermek(ek) nevelőszülője (az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet) / a gyermek(ek) hivatásos nevelőszülője /a gyermek(ek) gyámja/ az a személy, akihez a gyermeke védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Élettársi viszony esetében a gyermek után járó pótszabadságot csak a vérszerinti szülő igényelheti a gyermeke után.
3. Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság.
A tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó szabadság két munkanappal nő, ha a gyermek fogyatékos.
(A fogyatékosság bizonyítása a magasabb összegű családi pótlék folyósításának igazolásával történik).
4. Apának járó pótszabadság.
Az apának gyermeke születése esetén öt, ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár.
5. Fiatal munkavállalónak járó pótszabadság
Évente öt munkanap pótszabadság jár a 18 életévét be nem töltött munkavállalónak.
6. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen legalább három órát dolgozó munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár.
Milyen okok alapján nem jár a munkavállalónak szabadság?
Lényeges változás az előző évhez képest az, hogy vannak olyan munkában nem töltött idők, amelyekre a munkavállalót nem illeti meg szabadság 2013. január 1-jétől.
Ezek az alábbiak:
— a fizetés nélküli szabadság első napjától,
— a harminc napot meghaladó keresőképtelenség idejére (az egyes keresőképtelenség tartamát az adott naptári évben össze kell számítani, és ha az így meghaladja a 30 napot, akkor a 30 nap feletti időre csökkenhet a szabadságnapok száma).
Ebből következően előfordulhat az, hogy újra kell számolni a munkavállalónak járó szabadságos napokat.
Egy példa a szabadságnapok betegállomány miatti újraszámolására: A munkavállalónak az adott évben 20 alap és az életkor alapján 10 nap pótszabadság jár. A munkavállaló 61 napot beteg volt, ebből 30 napra jár szabadság, a 31. naptól pedig nem. Ezért újra kell számolni a neki járó éves szabadságot. A számítások alapján már nem 30, hanem 28 nap szabadság illeti meg a munkavállalót adott évben.
Egyáltalán nem illeti meg szabadság a munkavállalót, ha fizetés nélküli szabadságon van, gyakorlatilag az első naptól kezdve. Ez is új szabály, mert 2012-ben a fizetés nélküli szabadság első 30 napjára még járt szabadság a munkavállalónak. (gyed miatti fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára természetesen továbbra is jár a szabadság.)
Egy példa az éves szabadságnapok fizetés nélküli szabadság miatti újraszámolására: a munkavállalónak 20 nap alap, az életkora alapján pedig 4 nap pótszabadság jár. 2013. július 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ezért a 2013-ra járó szabadságnapokat a munkáltató újraszámolja. A módosított szabadságnapok száma így 12 napra változik.
Az éves szabadságnapok módosításáról a humán szakemberek értesítik az adott terület vezetőjét és/vagy adminisztrátorát, akik tájékoztatják majd a dolgozót a megváltozott szabadságnapokról.

A szabadság kiadása
A szabadság kiadásának joga és kötelessége a munkáltatót terheli.
A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló meghallgatását követően állapítja meg, amit a munkavállalóval legkésőbb a szabadság megkezdése előtt 15 nappal közölni kell.
A kiadott szabadság tartamának legalább a 14 összefüggő naptári napot el kell érnie. Ettől a munkavállalóval történő írásos megállapodás szerint el lehet térni, ha a munkavállaló nem akar 14 egybefüggő naptári napot szabadságon tölteni.
Naptári évenként hét munkanap szabadságot a munkáltató (kivéve a munkaviszony első 3 hónapját) legfeljebb két részletben a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni.
Nem változott az általános szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Néhány esetben azonban a Munka Törvénykönyve lehetővé tette az ettől való eltérést. Ezek a szabályok részben már eddig is így működtek, részben újakkal egészülnek ki január 1-jétől. Az információk felfrissítése érdekében nemcsak az új, hanem a régi szabályokat is ismertetjük.

A szabadság esedékességének éven túli kiadása
Amennyiben a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a szabadságot a következő év március 31-ig kell kiadni.
Ha a szabadságot a munkavállaló részéről felmerült okból (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság, gyed, gyes stb.) nem lehet kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell a maradék szabadságot adni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
A munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás alapján az alap- és az életkor szerint járó pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki. Erről a munkavállalónak és a munkáltatónak írásban kell megállapodni.
Ha a kollektív szerződés lehetővé teszi, akkor a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok (amelynek bekövetkezésével a munkáltató előre nem számolhatott) esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb a következő év március 31-ig adhatja ki. Jelenleg sem a DTKSz sem pedig az ISD Dunaferr Zrt. Kollektív Szerződés Függeléke nem tartalmaz ilyen szabályozást.

Szabadság megváltása
Új szabály, hogy 2013. január 1-jétől a gyedről visszatérő munkavállalókat megillető szabadság nem váltható meg. Kizárólag a munkaviszony megszűnésekor válthatja meg a munkáltató pénzben a szabadságot.
Amennyiben a tájékoztatóval kapcsolatosan bármilyen kérdése merülne fel, kérem, forduljon a Kompenzációs Főosztály kollégáihoz, akik rendelkezésére állnak.
ISD Dunaferr Zrt.